<![CDATA[]]>

Kerti árvácska

A színpompás kerti árvácska a tavasz legszebb hírnökei közé tartozik. Enyhébb teleken már március elején kivirágzik. A ma kapható nagyvirágú fajták az eredetileg szerény virág nemesített változatai.

[image:image-0]

A tavasz hírnöke

Az árvácska a nemesítők legkedveltebb virágai közé tartozik. Európában több vad faj is őshonos. Az ezekkel végzett, számtalan keresztezés eredménye a feltűnő, sokszínű hibridek egész sora. Az egyik alapfaj a V.tricolor, amelynek a nemesítések során bizony tekintélyes méretűvé növekedtek a virágai. A fajták csodálatos színárnyalatokban pompáznak.

Tavasszal és nyáron virágzik

Az első virágok gyakran már március elején kinyílnak. Hívogatóan kínálják magukat az üzletek előtt és a piacokon. A tavasz közeledtét jelzik, és egyben a közeledő nyarat idézik. A virágzás csúcspontja áprilisra, májusra esik. A virágok sajnos hamar elhervadnak az egyre erősödő napfényben. A virágzást követően sokan kiveszik az erkélyládából vagy dézsából a növényt, és megválnak tőle, de ha benne hagyjuk, egész nyáron gyönyörködhetünk benne.

Az erkélyen

A palántákat morzsalékos szerkezetű, tápanyagokban gazdag földbe ültessük, majd állítsuk őket napos vagy félárnyékos helyre. Mutatósak más növények, például tulipánok, csupros nárciszok vagy rózsák közé a virágágyásokba ültetve is.

Különböző csoportok

A virágok mérete alapján két nagy csoportra sorolhatjuk az árvácskákat; az egyik normál kisvirágúak, a másik a nagyvirágúak csoportja. Ezeken belül, a virágzás idejét figyelembe véve, még további felosztás lehetséges. Hihetetlenül nagy a színválaszték. A legismertebbek az elütő színű „szemmel” rendelkező sárga, a fehér és a kék színű és az egyszínű, „szem nélküli” égszínkék, aranysárga és bíborvörös fajták, de szép számmal találunk közöttük többszínűeket is.

[image:image-1]

Két időpontban vethetjük

A kerti árvácska magjait télen a lakásban szaporítóládába vagy nyáron a kertbe vethetjük el.

A téli vetés

A magokat februárban vagy márciusban vessük el. Ez a leggyorsabb, de egyben a legkörülményesebb szaporítási módszer, hiszen folyamatos figyelmet igényel. A magokat vékony rétegben szórjuk ki vetőládába, és terítsünk rájuk vékony réteg homokot. Ügyelnünk kell arra, hogy a kis magoncok földje sohase száradjon ki. Gondoskodjunk páradús levegőről. A fokozatos külső hőmérséklethez való szoktatást követően, a palántákat május közepén ültethetjük ki a szabadba.

A nyári vetés

Nyáron júniustól augusztusig vethetünk. A nyári vetés előnye, hogy szabadföldi körülmények között erősebb növények fejlődnek. A júliusi és augusztusi magvetésből származó növények a következő évben kora tavasszal, a júniusi magvetésből származók pedig még abban az évben virágba borulnak.

Az elvetett magokat borítsuk be vékony homokréteggel, majd csírázás során – mintegy két hétig – tartsuk nyirkosan a földet. A vetést árnyékolással óvjuk a közvetlen napfénytől. A palántákat legkésőbb szeptember elején ültessük egyenként cserepekbe. Az áttelelést követően tavasszal, amikor a földlabdájukat már teljesen átszőtték a gyökerek, végleges helyükre kerülhetnek.

]]>